A vallással kapcsolatos egyedi tájértékek, a falu településképet gazdagító elemei, helytörténeti, művészeti, kultúrtörténeti értékei.

Az anyagot összeállította: Pető Piroska

Vöröstóra az 1720-as évektől kezdtek német családokat telepíteni. Az újonnan birtokba vett területen példásan építették fel jellegzetes házaikat, a keresztpajtákkal, s mindemellett nagy hangsúlyt fordítottak a vallásukhoz kapcsolódó táegyi, épített emlékek megjelenítésére is. A védett római katolikus templom és a szintén műemlék kálvária mellett több szakrális kisemlék is gazdagítja a településképet és a családok identitását. Az utókor számára a Fő utcán, a házak közé illeszkedve két kiméretű kápolna maradt fenn. A templomhoz közeli építményt a Leitold család létesítette, hasonlóan a templomkertben található kőből faragott feszülethez és szentháromság oszlophoz. A hálából, hitéleti indíttatásból különböző helyeken- házak előterében, útelágazásoknál, temetőben- állított keresztek száma is figyelemre méltó. Az alkotások szép kivitelűek, meghitt, békés nyugalmat árasztanak, jótékonyan erősítve a német falu egységét, sajátos képét. Állapotuk jónak ítélhető, több kisemlék felújításon esett át az elmúlt évtized során. A régi, vagy bármely szempontból jelentőséggel bíró síremlékek is ezen halmaz részét képezik. 

A következő helyeken lelhetők fel szakrális kisemlékek, topográfiai térképen megjelenítve:

A temetői, illetve a falu keleti felén álló keresztet az 1858-ban készített kataszteri térkép is megjeleníti:

A falu nyugati felén, a nagyvázsonyi útelágazásnál lévő kőkereszt is helyet kapott a rajzon:

  1. Leitold-kápolna

A római katolikus templom előtti köznél tűnik szembe egy kisméretű, kedves megjelenésű kápolna, az utcavonalra illeszkedve. Alacsony, virágokkal felszerelt kerítés teszi meghittebbé, a védelem mellett. A Leitold családhoz köthető építmény fehérre meszelt, homlokzatán kváderezett jellegű, virágmotívummal ékített. Téglával zárt oromzata népi barokkos vonalú, ívelt tetejű, oromzatán 1917-s évszámot visel. Kettős vaskereszt zárja felül az építményt. 

Koppány Tibor így jegyezte:

Kápolna, védett műemlék, Fő u. 43. 

Lakóház, gazdasági épület és kápolna jelzéssel országos védettségű egyedi műemlékünk

A Műemléki Topográfia vonatkozó leírása:

Az udvart az utca felé kőkerítés határolja, amelyet cseréppel fedett, kis fogadalmi kápolna szakít meg. A besimított vakolatú építmény cseréppel fedett tetejére keresztet helyeztek. Háromszögű oromzatát tagolt párkány kereteli, benne, háromszögű tükörben vakolatból készült, háromkaréjos szárvégződésű kereszt van. Szegmensíves ajtónyílását és a két oldalán a félhenger bemélyedéseket kvádersor kereteli. Kis terét csehsüveg-boltozat fedi. Az épületben falazott kő oltár áll, rajta vakolatból készült, kiszélesedő szárvégződésű, körbe írható kereszttel.”

Leopold-Purger kereszt

A település külterületi részén, a Nagyvázsony felé vezető út mentán áll ez a nemrégiben megújított, vöröskőből faragott kereszt. A kereszt talapzatából négyzetes kiemelkedéssel épült a hátul márványtáblás írással kiegészített lábazati rész. Fő nézetében az ívesen záródó párkány alatt korabeli szöveg látszik:  

Czu Ehre Gottes Gestiftet von JOZEF LEOPOLD und gattin ROSINA PURGER xcum Andenken An Uncere Kindern 1941″

Fentiek alapján viszonylag újkeletű emlékről van szó, s a hátsó felirat tanúsága szerint 2013-ban újították meg, 2009-ben fakereszt kivitelű volt, ma a kereszt-része kő. A keresztszárak négyzetes végződésűek, a korpusz fémből készült. 

Holzhauser- Perger kereszt

Virágokkal, zöldfelülettel bíró környezetben áll a nagyvázsonyi útelágazás közelében a Holzhauser Ambrus és Perger Erzsébet által, 1879-ben állított kereszt, melynek korábbi elődje is lehetett. A lábazat csúcsíves faragása alatt láthatók a feliratok, melyet kiemeltek. Szűz Mária és Krisztus alakja újabb kivitelű, a kereszt felső részén INRI felirat szerepel, a keresztszárak élszedettek, enyhén csúcsos végződésűek. 

Vöröskő kereszt, 1920. a Fő utca 11. előtt

Lakóházhoz tartozó telken belül, terméskő kerítés áttört szakaszánál, négyzetes lábazatok során áll ez az 1920-ban létesített feszület. A keresztszár aljánál, köríves párkányzat felett áll Mária kisméretű szobra, alatta a következő, részben olvasható felirat látható:

Gestiftet…? KATHARINA …SH 1920 Gottes in Jesus Kristus (?)”

A keresztszár élszedett kialakítású, a szárvégződések háromkaréjosak, élszedettek, legfelül INRI felirat foglal helyet.

 Leitold-kereszt, Fő u. 55. hrsz.

A római katolikus templom előterében két szakrális kisemlékre is felfigyelhetünk, az úthoz közelebb állították a Leitold családhoz köthető keresztet, mely példásan gondozott, kiváló állapotú. Hasáb alakú lábazata felett, a középrészből Mária méretes domborműve emelkedik ki, felette, a szár aljánál áll a következő felirat, kiemelve:

ZUR EHRE GOTTES; GEWIDMET VON DER; LEITOLDSCHEN; FAMILIE “

A korpusz szintén nagyméretű, a keresztszárak enyhén íves végződésűek. 

Veszprém Megye Műemléki Topográfiája a következőket jegyzi a védett, klasszicista objektumról:

„Az r. k. templom előtt álló, keszthelyi homokkőből készült kereszt. A helybéli Leitold család állíttatta 1824-ben az 1787-ben készült, de megromlott állapotú kereszt helyett. Feltehetően Zitterbart József keszthelyi műhelyében készült. A hasáb alakú alsó részt egyszerű lábazat és zárópárkány tagolja. A megfeszített Krisztus és a középrész homlokoldalán az imádkozó Mária domborműves alakja zömök, jellegük népies. A kereszttalpon, vonalkeretes tükörben német felirat olvasható az állíttató család nevével és az évszámmal. A kereszt hullámos szárvégződésű. Az alakokat festették.”

A kereszt 2008-ban:

Szentháromság szobor

Szintén a Leitold családhoz köthető e kisemlék létesítése, állapota jó, egy alakot pótolni kellett, az újabb alkotást Szabó Zoltán László készítette. 

Koppány Tibor műemlékekkel foglalkozó anyagában jegyezte:

Kőkereszt, 1897

A falu keleti felén, a házsor végét követően, a temető bejáratának közelében állították a keszthelyi kőfaragó műhely egyik míves, különleges termékét. A négyzetes talapzat fölötti lábazat elülső oldalának jobb felső sarkán látszik a kőfaragó mester neve: HÓRTH S., feltehetően Sándor, alatta a „Keszthely” felirat. Négyzetes mezőben olvasható a következő szöveg:

“Gegrüβet SeiSt du; heilige Maria Mutter; VÖRÖSTÓ; 1897”

E dátumnál előbb is volt ott kereszt, a fenti térkép tanúsága szerint. Középen fogazott sorú párkány felett áll Mária újabb alakja, csúcsos végződés felett indul a keresztszár, amelyen jól kidolgozott, izmos korpusz függ. A szárak különleges, liliom-motívumos végződésűek. 

Temetői kereszt

A község keleti végénél létesült temető hátsó részében áll egy homokkőből faragott, romló állapotú feszület. Alsó részén, egyszerű hasábon áll a következő vésett felirat:

“ZUR EHRE GOTES; EWIDMET VON DER; LEITOLDISCHEN FAMILIE; 1824”

Viszonylag magas párkányzat felett látható Mária fohászkodó domborműve, fölül pedig Krisztus keresztre feszített alakja. Az emléket régi sírkövek szegélyezik. 

Molnár László kántor-tanító anyagában a következők állnak a temetőről:

A régebbi síremlékek a hátsó területen állnak, de vegyesen is előfordulnak az újabb sírkövek között.