Összeállította: Pető Piroska

Vöröstó legfőbb értéke az a műemléki együttes, amely immár Műemléki Jelentőségű Területként jegyzett az országos műemléki nyilvántartásban. Korábban, az  1960-as évek elejétől regisztráltak műemlék épületeket a faluban, s az egyedi védelem után egységes, területi védelem is illeti a települést, ami ritkaságnak számít a környéken. Az egységes arculaton, településszerkezeten, településképen felül – amit értéktárunkban külön jegyzünk – az egyes épületek részletei, az építkezés módszere, a házak „német ház” jellege jelent kiemelt értéket. Az épületek, lakóházak telepítésének megvolt a rendje, az alaprajz és kialakítás szintén meghatározott koncepció és a praktikusság elvei szerint formálódott. A német falvak építkezésével számos szakmai anyag foglalkozik, melyekből megérthetők és kiszűrhetők a lényegi elemek. A házak teljeskörű, minden részletre kiterjedő vizsgálata is célkitűzésünk középtávon, hogy az egyedi értékeket számba vegyük (a melléképületek, pajták, házrészek tekintetében) és meg tudjuk őrizni az utókor számára. Jelen javaslat keretei általános jellemzést tesznek lehetővé, kiemelve a legfontosabb épületeket. 

A Zichy család 1722-ben németeket, a Honbachból származó Höckl Ádámot és társait telepítette Vöröstóra. 1732-ben már annyian voltak, hogy plébániát is kapnak, a település „felépítése” rendületlenül folyt, a csodálatos kialakítású házak egymáshoz jól illeszkedve, kiváló helyi kőzetanyagból születhettek meg. 

Műemlék épületek Vöröstón, a Műemléki Jelentőségű Területtel kiegészülve:

Forrás: Lechner Központ

Műemléki jelentőségű terület (MJT):

Veszprém Megye Műemléki Topográfiája ismerteti a korábban már egyedileg, országosan védett épületeket:

Lakóház gazdasági épület és kápolna                                                                      

Fő u. 43.       Hrsz: 85 Népi , 19. század eleje.        

„Hosszú szalagtelek szélén, az utcavonalra merőlegesen álló, téglány alaprajzú épület. A műpalával fedett, erősen felújított lakóház utcai homlokzatát három nagy ablak és két oromzati szellőző töri át. Az oromzaton íves keretű vakolatmezőben a „Leitold Franz / 1855” felirat olvasható. A második lakóegység falazatai kőből, a boltozatok téglából épültek. Udvari homlokzatát az első szoba két ablaka, a lopott tornác két, befalazott és ablakkal megnyitott árkádja, köztük a bejárati ajtó, valamint a hátsó szoba két ablaka töri át. Az ajtó kosáríve féloszlopokra támaszkodik. A tornác három árkádja eredetileg két-két, mellvédfalon álló oszlopra, ill. féloszlopra támaszkodott. A homlokzat tükrös tagolású, a tükrök sarka visszametszve lekerekített. A tagolt párkányt futó sorminta díszíti, melynek tornác feletti része rozettasoros. A bejárati ajtó ácstokos, kétszárnyú, váz-táblázatos apjait faragott rátétek díszítik. A hátsó homlokzat vakolatlan. Helyiségelrendezése: első szoba, előteres, egykor szabadkéményes konyha és hátsó szoba. A szobák mögött egy-egy, a konyhából és a szobákból megközelíthető kamrát alakítottak ki, melyek ablakai a hátsó hosszhomlokzaton nyílnak. A lopott tornácát háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. Innen nyílnak a szobák és a konyha csehsüveg-boltozatos előtere. A konyhát az előtértől füstfogó gerendával választották el. Az előtérből ablak nyílik a tornácra. A konyhából érhető el a padlás. A szobákat mestergerendás deszkafödém fedi. A konyha és a hátsó szoba alatt a tornácról megközelíthető, két, párhuzamos, harántdongás boltozatú szakaszból álló pincét alakítottak ki. 

A házzal szemközt kő falazatú, cseréppel fedett kis melléképületeket emeltek, míg a telek végét hatalmas keresztpajtával zárták le. Az udvart az utca felé kőkerítés határolja, amelyet cseréppel fedett, kis fogadalmi kápolna szakít meg. A besimított vakolatú építmény cseréppel fedett tetejére keresztet helyeztek. Háromszögű oromzatát tagolt párkány kereteli, benne, háromszögű tükörben vakolatból készült, háromkaréjos szárvégződésű kereszt van. Szegmensíves ajtónyílását és a két oldalán a félhenger bemélyedéseket kvádersor kereteli. Kis terét csehsüveg-boltozat fedi. Az épületben falazott kő oltár áll, rajta vakolatból készült, kiszélesedő szárvégződésű, körbe írható kereszttel.”

Műemlék lakóház, Fő u. 31. 

Az épület védése 1962-ben történt, állapota romlott, de értékőrző felújítása folyamatban van.

Balázsik Tamás leírása az épületről (szerzői jogi védelem alatt)

Köszönjük Balázsik Tamás példaértékű munkáját, szakértelmét!

Napjainkban:

A Balaton-felvidék népi építészete c. konferenciakötetből:

A Műemléki Jelentőségű Területté nyilvánítás rendelkezése:

Műemléki jelentőségű terület                                                                                           

A település teljes belterülete, valamint a kálvária és a temető.

A telelülés megőrizte a 18. századi telepítéskor kialakult szerkezetét, amelynek sajátossága a települést körben lezáró pajtasor, valamint a kettős udvar, ahol a két, egymás mögé épített lakóház bejárata ellentétes oldalra esik, külön udvarra néz. A védett történeti együttes részét képezi a zömmel 19. századból származó épületállomány, valamint az egyházi emlékek, a kápolnák, feszületek és a kálvária.

Az egyik legszebb értékőrző felújítás példája, a Fő u. 55. számú népi barokk stíluselemeket felvonultató lakóház megmentése. 

Képek forrása: Értéktár (Vöröstó, facebook oldal)

Napjainkban így emeli a település értékét a ház:

Az épület leírása a Műemléki Topográfiában:

Fő u. 55., Hrsz: 66, Népi, 18. század, 1842

„Hosszú szalagtelek szélén, az utcavonalra merőlegesen álló, téglány alaprajzú, részben alápincézett, náddal fedett, erősen felújított épület. Az oromzati monogramos vakolattábla felirata szerint legutóbbi alakját 1842-ben kapta. A vas ablaktáblákba az 1848-as évszámot ütötték. 1937-ben felújították. A falazatok kőből, a boltozatok téglából épültek. Törtíves, barokkos oromzatú utcai homlokzatát három ablak és két oromzati szellőző töri át. Vakolata korábban besimított volt, a széleken kváderezéssel, jelenleg höbörcsös, a nyílások körülés a széleken besimított, meszelt sávokkal. Az oromzaton félköríves záródású, és kör alakú, húzott keretes vakolattábla van, közepén rozettával. Az ablakok feletti felület vakolatdíszes. Udvari homlokzatát az első szoba ablakával, a lopott tornác három árkádjával és a hátsó szoba ablakával nyitották meg. A homlokzat tükrös tagolású, a tükrök sarka visszametszve lekerekített. A tornác három, szalagkeretes árkádja két-két, mellvédfalon álló, fejezetes és lábazatos oszlopra, ill. féloszlopra támaszkodik. A középső árkádban nyílik a bejárat. Az ablakok feletti felület vakolatdíszes. Az első szoba udvari ablaka elfalazott, vastábla takarja. Ablakokkal áttört hátsó homlokzatának oromfala téglalépcsős. Helyiségelrendezése eredetileg: első szoba, előteres, szabadkéményes konyha és hátsó szoba. A szobák mögött egy-egy, a konyhából és a szobákból megközelíthető kamrát alakítottak ki. Az első kamra ablaka az utcai homlokzaton, a konyha ablaka a hátsó hosszhomlokzaton, a hátsó kamráé a hátsó, rövid homlokzaton nyílik. A lopott tornácát háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A boltmezőket rozettával, illetve középen IHS-monogrammal díszítették. Innen nyílnak a szobák, a konyha előtere és a padlásfeljárat. Az előtérből ablak nyílik a tornácra. Csehsüveg-boltozattal fedték a konyha előterét, az első szobát és az első kamrát is. Az első szoba falitékája 1819-ben, hátsóé 1845-ben készült. A hátsó kamra és a hátsó szoba gerendás deszkafödémű, az utóbbi mestergerendával. A konyha és a hátsó szoba alatt a konyhából megközelíthető, két, párhuzamos dongaboltozatos szakaszból álló pincét alakítottak ki. A ház mögött különálló, csehsüveg-boltozatos abrakoskamrát és gerendás deszkafödémű istállót befogadó kőfalú épületet emeltek. A házzal szemben nyárikonyha és fészer, az udvar végében keresztpajta kapott helyet.”

Az értékes épületek legfőbb jellemzői, melyek az egységes stíluselemek terén és a népi építészeti, helybéli  jellemzők alapján elénk vetülnek:

  • utcavonalra épült, egymás után sorosan következő épületek a két udvar között
  • lakóházra merőlegesen épített pajták, keresztben lezárva az udvar elülső részét
  • oromfalas, nyeregtetős kialakítás
  • macskalépcső alkalmazása az oromzatok lezárásánál
  • oromzati szellőzőnyílások, oromdíszek, vakolatdíszek gazdag tárháza
  • az építtető neve vagy monogramja, az építés vagy átalakítás évszáma az oromzaton
  • három ablak a főhomlokzaton
  • oldalhomlokzat is díszes kialakítású
  • nyílászárók körüli keretelés, vakolatsáv, díszítőelemek
  • tornácok jelenléte, oszlopos, mellvédes, kosáríves, többségében részben zártan (nem végighúzódóan), vagy lopott tornácként
  • vaskos, vakolt, meszelt kémények, szép kéményfejezetek, egyedi kialakítású füstnyílásokkal
  • egységesen helyi kiváló építőkőből épületek, a melléképületek szintén

Vöröstói lakóházak: