A VIII. század első felében a német telepesek a Balaton-felvidéken találtak új otthonra. Szorgalmasan dolgoztak és többek között sok faberakásos bútort készítettek, így azok hamarosan elterjedtek az általuk lakott területeken.Szabó László Zoltán, amikor 1990-ben családjával Vöröstón telepedett le, a kidobott bútorok között sok ilyen faberakásos bútorok maradványát találta meg, és […]

A kálvária a falu délkeleti szélén emelkedő dombon áll, tőle északra a Barnag felé vezető út másik oldalán található a község temetője. A Kálvária-dombot régebben legelőként használták, így gyakran tettek kárt az építményekben az ott legelő állatok. Az épületegyüttes tájolása É-D-i irányú. Északról lehet megközelíteni egy kapun keresztül (kerítés csak […]

Az eredetileg szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomot már 1121-ben említik, és 1550-ben még fennállt. Később nagy a valószínűsége annak, hogy a törökök felégették. Ez nem volt nehéz, ugyanis fából készült, fazsindelyes tetővel és toronnyal, melynek 3 harangja volt, belül meszelt fallal, és egy oltárral. Az új telepesek 1746-ban […]

Álló, ezüsttel és kékkel hasított, ívelt talpú háromszögű a pajzs, jobb ezüstmezejében négy vörös pólya, bal kék mezejében lebegő ezüst stilizált tulipános díszítő motívum. A pajzs felett fekete betűkkel írt felirat: Vöröstó lebeg. A szimbólumok jelentése: A pajzs (heraldikai) jobb oldalán váltakozó ezüst- és vörös mázak a község nevére utalnak. […]